Nekrofília

 Egy cseppet erős címet választhattam, de nagyon kifejező lelki síkon is, erről szeretnék írni. A szó jelentése: hullával való nemi közösülés, emberi holttest iránti szexuális vonzalom. Én sajnos elkövettem, és észre sem vettem. Na nem így, ahogy a világ mondja, hanem lelkileg. Ma csúcsosodott ki. 

Azok a vilàgi “barátaim”, kollègáim, főnököm, akikről én, naív hivő azt gondoltam, hogy “ők nem Jèzuséi, de rendkívül jó, kedves emberek, segítőkészek, okosak, kedvelnek engem is, szeretnek” úgy belém vàgták sorban a késeket, hogy felocsúdni sem volt időm kèt szúràs közt. Sorban megalàztak, hazudtak nekem, rólam, a munkámat is semmibe nèzték, áthúzták, hogy az nem elèg és nem ütöm meg a standardot. Azt a standardot ami nem is szerepel a szerződésemben, csak a fejükben. Jól tudják, hogy a munkám nagyon nehèz fizikailag, mentálisan is megterhelő, és csak pàr ember tud kitartani pàr hètnél tovàbb. Hèt èvemet áldoztam nekik, sajnos tulhajszoltam magam. De mèg mindig nem ütöm meg a mërcèt, mert a a sok, a legtöbb sem elèg.


Azt a standardot, amit kb. meghàromszorztak egy év alatt mint elvárás. Estère megértettem, hogy ez azèrt történt velem, hogy nyilvánvalóvá tegye Jèzus számomra: hullákkal válaltam közösséget. Minden emberi kezdeményezés, beszélgetès, szimpàtia, jóakarat, segités, hajtàs a munkàban, emberi mèrcéknek való kedvezés azt eredményezte, hogy mindenki egyszerre bedobott a busz alá. Valoszínű hosszu betegszabadsàgra kell mennem, mert testileg, mentálisan is nagyon megviselt minden. Màr èrtem, hogy a náci korszakban pont ez történt. Nem volt ott semmi különleges, csak az, hogy emberek Isten nélkül éltek, tettek, “szerettek”. Aztán mikor jött az önféltés, az önös èrdek, feláldoztak bàrkit, szomszédot, barátot, csalàdtagot. Ilyen az ember, ilyen vagyok én is. Isten könyörüljön rajtam. Számomra egyèrtelműbb most, hogy minden, de minden emberi megnyilvánulás, szàndék, ötlet, baràtsàg, kapcsolat öl. Legyen az a legmagasabb szintű humánus tett, èrzelem, halált fog nemzeni, csak idő kërdése. Ha nem azzal töltöm az időm, amire a Lélek indít, meghaltam. Ha olyan emberekkel vagyok együtt, vállalok közösséget, amire a Lélek nem indít, ott halál jön. Ha nem ma, holnap.



Popular posts from this blog

Menü kereszténységem vagy Á la carte Jézussal

Jézus kontra hiábavalóság

A gyermek - botrány a világnak, öröm a mennynek